Levédetem a tüzet
Tegnap este a kocsmában egy fickó tüzet kért tőlem. Rögtön felfogtam, hogy itt
kielégítetlen kereslet van valamire, és ebből pénzt lehetne csinálni, úgyhogy
megállapodtam vele, hogy 10 pennyért meggyújtom a cigarettáját, de igazából nem
tüzet adtam neki, hanem cigarettagyújtási licenszet. A cigarettagyújtási-licensz
szerint nem volt szabad másnak is tüzet adnia, hiszen az a tűz az én tulajdonom.
Részeg volt, és azt mondta hülye vagyok, de azért elfogadta a tüzet (és ezzel
hallgatólagosan a tűz használatát szabályozó licenszet is). Néhány perc múlva
persze észrevettem, hogy a barátja tüzet kér töle és elképedve láttam, hogy
emberem átnyújtja barátjának a cigarettáját, így kalózkodva az én tüzemmel.
Elindultam hát arra az oldalra, de menetközben növekvő rémülettel láttam, hogy
most meg a barátja kezdi körbeadogatni a cigarettáját, hogy a körülötte ülőknek is
tüzet adjon! Hamarosan a bárnak azon az oldalán mindenki az ÉN tüzemet használta,
anélkül, hogy nekem ezért egy fillért is fizettek volna. Felbőszülten rohantam
egyiktöl a másikig, kitéptem a cigarettát a kezükből és eltapostam a földön.
Furcsamód a kidobóemberek nem méltányolták a jogaimat és egyszerüen kihajítottak az utcára.
--Ian Clarke
Vajkó Péter fordítása, az eredeti itt olvasható.